Legkeresettebb alkotók
  • Perlrott Csaba Vilmos keresett alkotó
    Perlrott Csaba Vilmos
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László

Bruck Lajos (1846-1910)

Életrajz

festő
Pápa, 1846 - Budapest, 1910

Bécsben és Olaszországban tanult. 1874-ben Párizsban telepedett le, ahol \" Jó tanácsok \" c. zsánerképe népszerűvé tette. 1886-tól Londonban élt és számos arcképet festett. 1894-ben hazatért Budapestre és életképeivel állandóan szerepelt a Műcsarnokban. Portrékat és városrészleteket is festett. Számos Munkácsynak tulajdonított festmény tőle származik Több képe van a Magyar nemzeti Galériában.

Alsóbb iskoláit a fővárosban végezte. Apja kereskedelmi pályára szánta, de ő a bécsi képzőművészeti akadémiára ment festészetet tanulni. Itt sikerült annyi megrendeléshez jutnia, hogy úrrá legyen anyagi nehézségein, hazaküldött képei alapján elnyert állami ösztöndíjjal 1869-ben beiratkozott a velencei képzőművészeti akadémiára (Accademia di Belle Arti), ahol Pompeo Molmenti tanítványa lett. 1874-ben, rövid római és nápolyi tanulmányút után művészeti tanulmányait Párizsban, Munkácsy Mihály irányítása alatt folytatta. Hamarosan Párizsban és – a hazai kiállításokra küldött képei révén – Magyarországon is széles körben ismert festőművésszé vált. 1880-ban az Alföldön, 1883-ban Kalotaszegen tett tanulmányutat. 1885-ben Londonba költözött, ahol többek között az uralkodóháztól is számos megrendelést kapott. 1886-ban a londoni magyarok egyesületének elnökévé választották. E minőségében sikerült megakadályoznia az egyesület londoni osztrákok egyesületébe történő beolvasztását. 1895-ben tért haza, ettől kezdve haláláig Budapesten élt és alkotott. Aktívan részt vett a főváros művészeti életében. 1894-ben alapító tagja volt a Nemzeti Szalonnak. 1899-ben a magyar kormány őt bízta meg egy szentpétervári kiállítás szervezésével, melynek megnyitásán II. Miklós cár az Szent Anna-renddel tüntette ki.

Olaszországi tartózkodása idején főleg naturalista életképeket festett. A Falusi konyha és a Vásártér a Ponte Rialto előtt című képeit az 1873. évi bécsi világkiállításon mutatták be. Párizsi tartózkodása idején teljesen átvette Munkácsy Mihály stílusát, így több eredetileg Munkácsynak tulajdonított festmény valójában tőle származik. A Munkácsy modorában festett Jó tanácsok című képe Párizsban nagy sikert aratott. Budapesten 1876-ban a Nemzeti Szalonban kiállított Erdő szélén című képével hívta fel magára a figyelmet, majd 1877-ben az Utazás a városba című festménye széles körben ismertté tette. 1879-ben a párizsi Szalonban elnyerte a Mention Honorable díjat. Alföldi és kalotaszegi tanulmányútján készített vázlatai alapján Párizsba visszatérve számos tájképet és magyar népéletet ábrázoló életképet festett. 1885-től, Londonban elsősorban portréi tették ismertté. Művei rendszeresen szerepeltek a Royal Academy kiállításain. Hazatérése után a Műcsarnok kiállításainak volt állandó résztvevője. 1896-ban megfestette I. Ferenc József és Erzsébet királyné arcképét. 1902-től számos, Budapest városrészeit megörökítő képet festett. Hagyatéki kiállítása 1911-ben a Műcsarnokban volt, ahol műveit a szintén 1910-ben elhunyt Mihalik Dániel és Pap Henrik festőművészek alkotásaival együtt mutatták be.

Lexikális referencia

Magyar: MFGA:94, Művészeti Lexikon: I/313
Külföldi: Benezit:2/345